A beltéri ajtó kiválasztása sokkal többet jelent, mint egy "nyílást záró szerkezet" megvásárlása. Hiszen lakásunk vagy otthonunk fontos téralkotó és térformáló eleméről döntünk, amely tükrözni fogja nemcsak egyéniségünket, de alapvetően befolyásolja az otthonunk képét és meghatározza a mindennapok kényelemérzetét is. Ezért az ajtóválasztás minden szempontra kiterjedő belsőépítészeti tervezést igényel. Figyelembe kell vennünk nemcsak a stílust és az életformánkat, hanem a bennünket körülvevő környezet színeit és formáit is. Ha valóban tökéletes megoldást szeretnénk, aprólékosan meg kell terveznünk a kiegészítőket (pl. a vasalatokat, az üvegezést) is, mivel ezek nagymértékben hozzájárulnak az ajtó által létrehozott esztétikai hatáshoz. Nézzük, milyen szempontok figyelembevételével érdemes a belső nyílászáróinkat megválasztani.
Alapvető az alapanyag A Magyarországon forgalomban lévő ajtók alapanyagukat tekintve alapvetően két nagy csoportra oszthatók: rétegelt felépítésű (lemezelt) és tömörfa ajtók. Fontos tudni, hogy a nem megfelelő minőségű ill. szerkezetű, vagy nedvességtartalmú alapanyagból készülő tömörfa ajtók, valamint a nem szabvány szerinti felépítésű lemezelt ajtók egyaránt hajlamosak a deformációra, vetemedésre. Nem igaz tehát az az általánosságban elterjedt vélekedés, miszerint egyik vagy a másik szerkezet eleve jobb a másiknál. Tény azonban, hogy a lemezelt szerkezetek térnyerését éppen az okozta, hogy a növekvő fakitermelés hatására jelentősen nőtt az ajtógyártásra alkalmas, megfelelő minőségű alapanyagok ára, így az ebből készülő beltéri ajtók sokak számára megfizethetetlenné váltak.
Ezért napjainkban a tömörfa ajtókat gyártó cégek a fizetőképes kereslet ill. egy a lemezelt ajtókkal versenyképes árszint megtartása érdekében sok esetben gyengébb minőségű alapanyagot használnak. A hazánkban előszeretettel használt erdei fenyőből készült beltéri ajtók közötti döntés nagy körültekintést igényel. A szakirodalom ugyanis a sűrűbb, egyenletes, keskeny évgyűrűjű erdei fenyőt nevezi "borovi fenyőnek" (pl. észak-európai erdei fenyő), de a fakereskedelemben ma már minden erdei fenyőt "borovi fenyőnek" hívnak. Az erdei fenyők nemzetségében nagyon sok eltérő tulajdonságú, de külső megjelenésében hasonló fafaj van. Pl. a szibériai erdei fenyő még a sima fenyő közismerten alacsony sűrűségét (250-300 kg/m3) sem éri el. A tapasztalat szerint a jó minőségű tömörfa ajtók ára lényegesen meghaladja a lemezelt szerkezetű fafurnérozott ajtók árát.
Szerkezeti felépítés döntő jelentősége Vásárlói kérdések gyakran irányulnak arra, hogy milyen szerkezetű az ajtó. E mögött a kérdés mögött tudatosan vagy tudat alatt az egyik jogos vevői elvárás rejlik, miszerint a választott belső ajtó az évek múltán is könynyen nyitható és csukható legyen. Ennek előfeltétele a szerkezet stabilitása, vagyis, hogy az ajtólap ne görbüljön, illetve ne vetemedjen a használat és az azt körülvevő környezet hatására. A rétegelt felépítésű ajtóknál a stabilitás előfeltétele a rétegrendek betartása, mely biztosítja a szimmetrikus szerkezetet. Azonban, ha a gyártó az árcsökkentés érdekében elhagyja valamelyik réteget (pl. a borítást) vagy csökkenti a keretfa vastagságát, akkor az ajtó nem felel meg, sem a szabvány előírásnak sem a műszaki kritériumoknak: Vetemedik, csavarodik, egyszóval a szerkezet deformálódik. Különösen veszélyes a pántnál illetve zárnál elhelyezett megerősítések elspórolása, mert ez elengedhetetlenül szükséges a dinamikus terhelésekkel (nyitás, csukás) szembeni ellenálláshoz. Ezek hiánya vezet a kiszakadt pántokhoz és zárlemezekhez, lógó ajtókhoz, egyszóval a működésképtelenséghez.
Az ajtók terhelhetősége A használat során minden ajtó alapvetoen két fajta igénybevételnek van kitéve: az úgynevezett mechanikai- és a hőtechnikai igénybevételnek. A használhatóság és terhelhetőség szempontjából az ajtókat három mechanikai és három klimatikai csoportba sorolják. A mechanikai igénybevétel során egy ajtót 7-8 különböző terhelés alapján vizsgálnak, mint például a nyitások-csukások száma, csavarodás mértéke stb. A termékek minősítésekor a vizsgálóintézet a termékeket terhelhetőségük szerint értékeli és besorolja a megfelelő igénybevételi csoportba. Az igénybevételi besorolás alapján a szabványok illetve a gyártói ajánlás rendelkezik a termékek felhasználási köréről. Fontos tudni, hogy egy rosszul megválasztott szerkezetű (gyenge igénybevételi besorolású) ajtó eredményezi a nehezen, rosszul vagy egyáltalán nem csukható ajtó problémáját, ami legtöbbször a termék deformációjára vezethető vissza. A vetemedés és görbülés szinte kivétel nélkül a nem szabványos szerkezeti felépítésre, a rossz minőségű alapanyagra és a nem megfelelő tervezésre, választásra vezethető vissza. A hőtechnikai, klimatikai vizsgálat a hideg, meleg váltakozásának kihatásait, illetve a párakülönbség által létrejött változást figyeli. Még ha beltéri ajtóról is van szó, maga az egész ajtó, vagy annak egyes felületei különböző homérsékletnek és páratartalomnak lehetnek kitéve. Gondoljunk csak egy társasházi lakásbejárati ajtóra, ahol a folyósón több fokkal is hidegebb lehet, mint a lakásban, vagy egy nyaralóra, ahol egész télen futetlenül áll a ház. Az ajtónak ezekben az egyébként egyáltalán nem extrém körülmények között is bírniuk kell a hőmérséklet változását. Minden esetben kérje az eladótól a termék használhatóságáról információt adó mechanikai és klimatikus igénybevételi besorolást, és az azt igazoló tanúsítványt!
Első a látvány Láthattuk, hogy a belső ajtók bonyolult szerkezetek, ám külső megjelenésük legalább ilyen sokrétű és legalább ennyire fontos. Ezzel együtt jelentősége sem kisebb, tekintettel arra, hogy téralkotó, belsőépítészeti elemről van szó. Ajtóvásárlás során az első szempontjaink általában esztétikai jellegűek: a színek passzoljanak a belső terek színéhez, a felületük fényes legyen vagy éppen matt, mintázott vagy egyszerű kialakításút preferálunk inkább. Azaz egyértelműen a külalakot vesszük elsőként szemügyre. Általánosságban elmondható, hogy ma már az utólag szerelhető ajtók korában érdemes gyári felületkezelésű terméket választani. A helyszíni mázolás sem tartósságban, sem esztétikailag nem tudja felvenni a versenyt a gyári felületekkel. Alábbiakban röviden sorra vesszük, hogy milyen felületű és felületkezelésű beltéri ajtók közül választhatunk, és melyiknél mire érdemes figyelni. Tömör fa lazúrral A tömörfa ajtók felületkezelése átlátszó lakkokkal, lazúrozással vagy fedő lakkozással történik. Az átlátszó lakkok és lazúr használata esetén elsőrendű az alapanyag minősége, hogy az csomó és hibamentes legyen. A hossztoldott szerkezeteknél ilyenkor elkerülhetetlenül látszik a fogazott toldás, ami a világosabb lazúroknál igen zavaró is lehet. A fedő lakkozásnál (pl. RAL színek) a fahibák, csomók, toldások eltakarásra kerülnek. Azonban a magas gyantatartalmú fafajták esetén (pl. borovi fenyő) ezek a hibák idővel "átüthetnek" a felületen, és ezek a gyantafoltok elcsúfítják az ajtót.
Rétegelt ajtó - számtalan variációban
Furnérozott ajtók A LENTEAM® ajtóinak felülete természetes, jó minőségű, tizenötféle nemes faanyag felhasználásával készülhet. Választhatunk a tölgy, a bükk, a juhar, a cseresznye, vagy mahagóni alapanyagok közül. Az ajtó faanyagának gondos kiválasztása és a megmunkálás precizitása kiegyensúlyozott felületképet eredményez, amelyet lakkal kezelnek. Ez gondoskodik a hosszú élettartamról és a könnyű tisztíthatóságról, emellett egyéni jelleget kölcsönöz az ajtónak. A lakkozás akkor kifogástalan, ha a felületen nem látunk csíkokat, mélyedéseket, apró lyukacskákat és kezünket végighúzva rajta, semmilyen eltérést nem tapasztalunk. A környezetkímélő akril lakkokat ultraibolya sugarakkal keményítik meg, így biztosítva a tartósságot. A furnérozott ajtólapoknál az értéket a furnérkép élethűsége és a lakkozás minősége jelenti, Figyeljék meg, hogy különböző gyártók tölgy vagy bükk furnérozott ajtói között a megjelenést tekintve óriási különbség lehet. Ezen termékek közötti árdifferenciákszinte kizárólag a felhasznált furnéralapanyag minőségére, a válogatottság fokára, a teríték összeállításának technológiájára vezethetők vissza.
Laminált ajtók
A látszó felületeken alkalmazott széles körben elterjedt dekor fóliák univerzális megoldást jelentenek a legkülönfélébb felhasználási területeken. Nemcsak praktikusan és könnyen tisztíthatók, de természetes módon utánozzák a fa felületét és az áruk is kedvező. Nagyobb igénybevétel esetén az úgynevezett CPL felületu ajtókat javasolja a Lenteam beépítésre. E típust fejlesztésekor a nagyobb karcolás-, ütés-, és kopásállóság volt a fő szempont. A LENTEAM® termékek esetén alkalmazott új nyomtatási technológia egyedi képhűséget eredményez, amely által a fa reprodukciókat a természetes fától alig lehet megkülönböztetni.
Festett ajtók
A legelterjedtebb típus továbbra is a fehér lakkozás. A minőséget itt elsősorban a festés egyenletessége jelenti. A legjobb minőség elérése érdekében a LENTEAM® ajtók egy része az autógyártásban is használt robottechnológiával készül.
Kérjük figyelmesen töltse ki az alábbi adatlapot, hogy minél pontosabb árajánlatot tudjunk Önnek adni!
[Az adatlap elküldésével hozzájárul, hogy az UNIRE Kft. a jövőben nyílászárókkal kapcsolatos tájékoztatót és információs kiadványokat küldjön az adatlapon megadott címre.
Az adatlap kitöltése során tudomásunkra jutott személyes adatait semmilyen körülmények között nem tesszük - az Ön kifejezett jóváhagyó hozzájárulása nélkül - más számára hozzáférhetővé, kivéve jogszabályi kötelezés, illetve hatósági eljárás esetén. A beérkezett adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LIII. törvény előírásait maradéktalanul betartva kezeljük és tartjuk nyilván. ]
A beltéri ajtó kiválasztása sokkal többet jelent, mint egy "nyílást záró szerkezet" megvásárlása. Hiszen lakásunk vagy otthonunk fontos téralkotó és térformáló eleméről döntünk, amely tükrözni fogja nemcsak egyéniségünket, de alapvetően befolyásolja az otthonunk képét és meghatározza a mindennapok kényelemérzetét is. Ezért az ajtóválasztás minden szempontra kiterjedő belsőépítészeti tervezést igényel. Figyelembe kell vennünk nemcsak a stílust és az életformánkat, hanem a bennünket körülvevő környezet színeit és formáit is. Ha valóban tökéletes megoldást szeretnénk, aprólékosan meg kell terveznünk a kiegészítőket (pl. a vasalatokat, az üvegezést) is, mivel ezek nagymértékben hozzájárulnak az ajtó által létrehozott esztétikai hatáshoz. Nézzük, milyen szempontok figyelembevételével érdemes a belső nyílászáróinkat megválasztani.
A Magyarországon forgalomban lévő ajtók alapanyagukat tekintve alapvetően két nagy csoportra oszthatók: rétegelt felépítésű (lemezelt) és tömörfa ajtók. Fontos tudni, hogy a nem megfelelő minőségű ill. szerkezetű, vagy nedvességtartalmú alapanyagból készülő tömörfa ajtók, valamint a nem szabvány szerinti felépítésű lemezelt ajtók egyaránt hajlamosak a deformációra, vetemedésre. Nem igaz tehát az az általánosságban elterjedt vélekedés, miszerint egyik vagy a másik szerkezet eleve jobb a másiknál. Tény azonban, hogy a lemezelt szerkezetek térnyerését éppen az okozta, hogy a növekvő fakitermelés hatására jelentősen nőtt az ajtógyártásra alkalmas, megfelelő minőségű alapanyagok ára, így az ebből készülő beltéri ajtók sokak számára megfizethetetlenné váltak. 
A hazánkban előszeretettel használt erdei fenyőből készült beltéri ajtók közötti döntés nagy körültekintést igényel. A szakirodalom ugyanis a sűrűbb, egyenletes, keskeny évgyűrűjű erdei fenyőt nevezi "borovi fenyőnek" (pl. észak-európai erdei fenyő), de a fakereskedelemben ma már minden erdei fenyőt "borovi fenyőnek" hívnak. Az erdei fenyők nemzetségében nagyon sok eltérő tulajdonságú, de külső megjelenésében hasonló fafaj van. Pl. a szibériai erdei fenyő még a sima fenyő közismerten alacsony sűrűségét (250-300 kg/m3) sem éri el. A tapasztalat szerint a jó minőségű tömörfa ajtók ára lényegesen meghaladja a lemezelt szerkezetű fafurnérozott ajtók árát.
Vásárlói kérdések gyakran irányulnak arra, hogy milyen szerkezetű az ajtó. E mögött a kérdés mögött tudatosan vagy tudat alatt az egyik jogos vevői elvárás rejlik, miszerint a választott belső ajtó az évek múltán is könynyen nyitható és csukható legyen. Ennek előfeltétele a szerkezet stabilitása, vagyis, hogy az ajtólap ne görbüljön, illetve ne vetemedjen a használat és az azt körülvevő környezet hatására. A rétegelt felépítésű ajtóknál a stabilitás előfeltétele a rétegrendek betartása, mely biztosítja a szimmetrikus szerkezetet. Azonban, ha a gyártó az árcsökkentés érdekében elhagyja valamelyik réteget (pl. a borítást) vagy csökkenti a keretfa vastagságát, akkor az ajtó nem felel meg, sem a szabvány előírásnak sem a műszaki kritériumoknak: Vetemedik, csavarodik, egyszóval a szerkezet deformálódik. Különösen veszélyes a pántnál illetve zárnál elhelyezett megerősítések elspórolása, mert ez elengedhetetlenül szükséges a dinamikus terhelésekkel (nyitás, csukás) szembeni ellenálláshoz. Ezek hiánya vezet a kiszakadt pántokhoz és zárlemezekhez, lógó ajtókhoz, egyszóval a működésképtelenséghez.
A használat során minden ajtó alapvetoen két fajta igénybevételnek van kitéve: az úgynevezett mechanikai- és a hőtechnikai igénybevételnek. A használhatóság és terhelhetőség szempontjából az ajtókat három mechanikai és három klimatikai csoportba sorolják. A mechanikai igénybevétel során egy ajtót 7-8 különböző terhelés alapján vizsgálnak, mint például a nyitások-csukások száma, csavarodás mértéke stb. A termékek minősítésekor a vizsgálóintézet a termékeket terhelhetőségük szerint értékeli és besorolja a megfelelő igénybevételi csoportba. Az igénybevételi besorolás alapján a szabványok illetve a gyártói ajánlás rendelkezik a termékek felhasználási köréről. Fontos tudni, hogy egy rosszul megválasztott szerkezetű (gyenge igénybevételi besorolású) ajtó eredményezi a nehezen, rosszul vagy egyáltalán nem csukható ajtó problémáját, ami legtöbbször a termék deformációjára vezethető vissza. A vetemedés és görbülés szinte kivétel nélkül a nem szabványos szerkezeti felépítésre, a rossz minőségű alapanyagra és a nem megfelelő tervezésre, választásra vezethető vissza. A hőtechnikai, klimatikai vizsgálat a hideg, meleg váltakozásának kihatásait, illetve a párakülönbség által létrejött változást figyeli. Még ha beltéri ajtóról is van szó, maga az egész ajtó, vagy annak egyes felületei különböző homérsékletnek és páratartalomnak lehetnek kitéve. Gondoljunk csak egy társasházi lakásbejárati ajtóra, ahol a folyósón több fokkal is hidegebb lehet, mint a lakásban, vagy egy nyaralóra, ahol egész télen futetlenül áll a ház. Az ajtónak ezekben az egyébként egyáltalán nem extrém körülmények között is bírniuk kell a hőmérséklet változását. Minden esetben kérje az eladótól a termék használhatóságáról információt adó mechanikai és klimatikus igénybevételi besorolást, és az azt igazoló tanúsítványt!
Láthattuk, hogy a belső ajtók bonyolult szerkezetek, ám külső megjelenésük legalább ilyen sokrétű és legalább ennyire fontos. Ezzel együtt jelentősége sem kisebb, tekintettel arra, hogy téralkotó, belsőépítészeti elemről van szó. Ajtóvásárlás során az első szempontjaink általában esztétikai jellegűek: a színek passzoljanak a belső terek színéhez, a felületük fényes legyen vagy éppen matt, mintázott vagy egyszerű kialakításút preferálunk inkább. Azaz egyértelműen a külalakot vesszük elsőként szemügyre. Általánosságban elmondható, hogy ma már az utólag szerelhető ajtók korában érdemes gyári felületkezelésű terméket választani. A helyszíni mázolás sem tartósságban, sem esztétikailag nem tudja felvenni a versenyt a gyári felületekkel. Alábbiakban röviden sorra vesszük, hogy milyen felületű és felületkezelésű beltéri ajtók közül választhatunk, és melyiknél mire érdemes figyelni. Tömör fa lazúrral A tömörfa ajtók felületkezelése átlátszó lakkokkal, lazúrozással vagy fedő lakkozással történik. Az átlátszó lakkok és lazúr használata esetén elsőrendű az alapanyag minősége, hogy az csomó és hibamentes legyen. A hossztoldott szerkezeteknél ilyenkor elkerülhetetlenül látszik a fogazott toldás, ami a világosabb lazúroknál igen zavaró is lehet. A fedő lakkozásnál (pl. RAL színek) a fahibák, csomók, toldások eltakarásra kerülnek. Azonban a magas gyantatartalmú fafajták esetén (pl. borovi fenyő) ezek a hibák idővel "átüthetnek" a felületen, és ezek a gyantafoltok elcsúfítják az ajtót.
A LENTEAM® ajtóinak felülete természetes, jó minőségű, tizenötféle nemes faanyag felhasználásával készülhet. Választhatunk a tölgy, a bükk, a juhar, a cseresznye, vagy mahagóni alapanyagok közül. Az ajtó faanyagának gondos kiválasztása és a megmunkálás precizitása kiegyensúlyozott felületképet eredményez, amelyet lakkal kezelnek. Ez gondoskodik a hosszú élettartamról és a könnyű tisztíthatóságról, emellett egyéni jelleget kölcsönöz az ajtónak. A lakkozás akkor kifogástalan, ha a felületen nem látunk csíkokat, mélyedéseket, apró lyukacskákat és kezünket végighúzva rajta, semmilyen eltérést nem tapasztalunk. A környezetkímélő akril lakkokat ultraibolya sugarakkal keményítik meg, így biztosítva a tartósságot. A furnérozott ajtólapoknál az értéket a furnérkép élethűsége és a lakkozás minősége jelenti, Figyeljék meg, hogy különböző gyártók tölgy vagy bükk furnérozott ajtói között a megjelenést tekintve óriási különbség lehet. Ezen termékek közötti árdifferenciákszinte kizárólag a felhasznált furnéralapanyag minőségére, a válogatottság fokára, a teríték összeállításának technológiájára vezethetők vissza. 
